speralta@willamette dot edu
| Verzi�t�rt�net | ||
|---|---|---|
| Verzi�: 1.2 | 2003.05.20 | �tdolgozta: sjp |
| Hozz�adva tov�bbi inform�ci� az XFS �s XDM be�ll�t�s�r�l. | ||
| Verzi�: 1.0 | 2002.12.21 | �tdolgozta: sjp |
| Els� hivatalos kiad�s. R�gi bejegyz�sek t�r�lve. | ||
Ez a mini-HOGYAN elmagyar�zza, hogyan kapcsolhatunk az nfs, xfs, xdm �s az xdmcp seg�ts�g�vel X termin�lokat egy Linux gazdag�phez (host). Ezen k�v�l be�ll�t�si javaslatokkal is foglalkozik, melyek seg�tenek a Linux gazdag�p optimaliz�l�s�ban, kis teljes�tm�ny� klienseket kiszolg�l� h�l�zat eset�n. A dokumentum legfrissebb v�ltozata itt �rhet� el.
Copyright (c) 2002-2003 Salvador Peralta
Eme dokumentum vagy k�s�bb k�zz�tett v�ltozatainak m�sol�sa, terjeszt�se �s/vagy m�dos�t�sa enged�lyezett a Free Software Foundation (Szabad Szoftver Alap�tv�ny) �ltal k�zz�tett GNU Free Documentation License szerint; �lland� fejezetek, el�oldali �s h�toldali sz�vegek n�lk�l.
Ez a r�sz egy r�vid bevezet� az X Window System, az X termin�lok kliens-szerver modellj�nek �s azok Linux-alap� kiszolg�l� rendszer�nek t�mak�r�hez.
Az XFree86 egy ny�lt forr�sk�d� (Open Source) megval�s�t�sa az X Windows System (X) rendszernek. Az X egy kliens-szerver interf�szt biztos�t az eg�r, a billenty�zet, a k�pmegjelen�t�s �s egy ablakokb�l �ll� desktop k�rnyezet k�z�tt. Mivel az X h�l�zati szempontb�l �tl�tsz�, nem sz�ks�ges, hogy a kliens programok a X szervert futtat� g�pen fussanak.
Az XFree86 programcsomag sok alkalmaz�st tartalmaz, p�ld�ul termin�l emul�tort, �r�kat �s egy levelez� interf�szt. Ez a dokumentum az XFree86-nak kiz�r�lag azon r�szeire koncentr�l, amelyek egy X termin�l �s egy Linux gazdag�p k�z�tti X munkafolyamat-kezel�s�hez sz�ks�ges. Ezek az X Display Manager (xdm), hozz�f�r�st szab�lyoz� program �s az X Font Server (xfs).
Az X termin�l lemezes egys�ggel nem rendelkez� h�l�zatba k�t�tt mikrosz�m�t�g�p. �ltal�ban eg�rb�l, monitorb�l, billenty�zetb�l, RAM-b�l, elemmel m�k�dtetett NVRAM-b�l �ll, �s olyan perif�ri�k csatlakoztat�s�ra alkalmas portokkal van felszerelve, mint a nyomtat� vagy a vonalk�dolvas�. Mivel az X termin�lok nem tartalmaznak lemezes meghajt�t, ez�rt az oper�ci�s rendszert, a be�ll�t�si inform�ci�kat �s a karakterk�szleteket egy nfs-t vagy tftp-t �s xfs-t futtat� gazdag�pr�l t�ltik be a mem�ri�jukba.
Az X termin�l oper�ci�s rendszere alapvet� adminisztr�ci�s interf�szt biztos�t olyan konfigur�ci�s param�terek be�ll�t�s�hoz, mint mint a tcp, az xdmcp, a karakterk�szlet el�r�si �t, rendszerbet�lt�si �tvonal �s egy�b, gazdag�ppel kapcsolatos be�ll�t�sok. Els�dleges feladata azonban az, hogy X szerverk�nt m�k�dj�n, amely az eg�rrel, a billenty�zettel �s m�s, megjelen�t�ssel kapcsolatos inform�ci�kat cser�l a t�voli gazdag�pen fut� kliens alkalmaz�sokkal.
Egy IP-alap� h�l�zatban X termin�lok be�ll�t�s�nak a legegyszer�bb m�dja a Bootstrap protokoll (bootp) haszn�lata, amely kiosztja a kliensek �s a gazdag�p(ek) IP c�meit, valamint egy bet�lthet� rendszerlenyomatot (bootable image) biztos�t az oper�ci�s rendszer ind�t�s�hoz. A kliensek ezeket az inform�ci�kat a saj�t NVRAM mem�ri�jukban is t�rolhatj�k, cs�kkentve ezzel a h�l�zati forgalmat. A rendszerlenyomat �s a karakterk�szletnek a kliens sz�m�t�g�p mem�ri�j�ba t�lt�s�hez az NFS-t �s a TFTP-t haszn�lhatjuk . Az XDM a megjelen�t�si folyamat IP-alap� hiteles�t�s�t �s kezel�s�t biztos�tja az XDMCP seg�ts�g�vel. A kliens-szerver p�rbesz�dhez �ltal�ban a TCP-t haszn�lj�k sz�ll�t�si r�tegk�nt.
X k�rnyezetben a gazdag�p egy olyan rendszer, amely er�forr�sokat biztos�t egy X szervernek. Lemezegys�g n�lk�li munka�llom�sos k�rnyezetben a gazdag�p �ltal biztos�tott szolg�ltat�sok �ltal�ban az xauth �s az xhost felhaszn�l�s�val t�rt�n� munkafolyamat-hiteles�t�st, az xdm-mel t�rt�n� munkafolyamat-kezel�st, ablakokat haszn�l� kliens alkalmaz�sokat (p�ld�ul Mozilla, OpenOffice.org) �s olyan f�jl �tviteli szolg�ltat�sokat jelentenek, mint az nfs �s a tftp, melyek az X termin�lok sz�m�ra karakterk�szleteket �s rendszerlenyomatot biztos�tanak.
A mi hardver k�rnyezet�nk 25 lemezegys�g n�lk�li munka�llom�sb�l �ll, melyb�l 15 munka�llom�s Mozilla-t, 6 munka�llom�s Java-ban �rt saj�t grafikus alkalmaz�st, 4 pedig termin�l emul�tor alatt fut� alkalmaz�st futtat. A 6 Java alap� munka�llom�s Desktop k�rnyezetk�nt Gnome-ot haszn�l. A t�bbi 19 munka�llom�s pedig FVWM2-t. Ezen k�rnyezet kiszolg�l�s�hoz k�t dual processzoros pentium 3-as g�pet haszn�lunk. Az egyik 1GB a m�sik 500MB mem�ri�val van felszerelve. Azt tapasztaltuk, hogy a Gnome-ot �s Java-t futtat� munka�llom�sok j�val t�bb mem�ri�t �s processzor teljes�tm�ny haszn�lnak fel mint a Mozilla-t futtat� munka�llom�sok.
Ahhoz, hogy Linuxot haszn�lhassunk a gazdag�pen kis teljes�tm�ny� kliens munka�llom�sok h�l�zat�ban, be kell szerezn�nk az XFree86 X Windows System, az FVWM2 �s az nfs-utils legfrissebb v�ltozat�t. Ha RPM-alap� disztrib�ci�t haszn�lsz, akkor a k�vetkez� csomagokra lesz sz�ks�ged: Xfree86-font-utils, Xfree86-libs, Xfree86-devel, Xfree86, Xfree86-truetype-font, Xfree86-xdm, Xfree86-base-fonts, nfs-utils, fvwm2, fvwm2-icons. Egy olyan rpm-alap� rendszeren, mint a Redhat, az "rpm -qa | grep (csomagn�v)" parancsot haszn�lhatjuk annak ellen�rz�s�re, hogy egy csomag telep�tve van-e. Ezen csomagok telep�t�s�hez vagy friss�t�s�hez egyszer�en t�ltsd le �ket karbantart�juk honlapj�r�l, vagy a telep�t�sre haszn�lt adathordoz�r�l az "rpm -Uvh (csomagn�v)" paranccsal. A sz�ks�ges csomagok kezel�s�hez grafikus alkalmaz�st is haszn�lhatsz, p�ld�ul a gnoRPM-et. Ha Debian-alap� rendszert vagy Gentoo-t haszn�lsz, olvasd el a rendszerdokument�ci�t az "apt-get"-tel �s a "portage"-vel kapcsolatban.
Ha a sz�ks�ges programokat m�r telep�tett�k, be kell �ll�tanunk a k�vetkez�ket: az NFS-t a karakterk�szletek �s a rendszerlenyomat el�r�s�hez a kliens munka�llom�sok sz�m�ra, az XFree86-ot t�voli megjelen�t�s t�mogat�s�hoz (remote display access), �s az X munkafolyamatot, hogy a klienseinknek megadja a kiv�lasztott ablakkezel�t.
A be�ll�t�si inform�ci�k, a rendszer-karakterk�szlet �s a rendszerlenyomatnak a gazdag�pr�l NFS-sel t�rt�n� bet�lt�s�hez, olvas�si jogot kell adnunk az adatokat t�rol� alk�nyvt�r(ak)ra. Ehhez az /etc/exports �llom�nyt kell szerkeszten�nk.
Az /etc/exports �llom�ny egy hozz�f�r�st szab�lyoz� lista, mely minden olyan alk�nyvt�r eset�n tartalmaz egy bejegyz�st, amelyet az exportfs paranccsal el�rhet�v� lehet tenni egy NFS kliens sz�m�ra. Az /etc/exports �llom�ny be�ll�t�sa egyszer�.
Ha minden olyan rendszer sz�m�ra olvas�si jogot szeretn�nk biztos�tani, melyek az /home/ncbridge �llom�nyban szerepl� er�forr�sokra ir�nyul� ig�ny�ket jelzik, akkor az /etc/exports �llom�nyba be�rhatjuk a k�vetkez� sort:
/home/ncbridge *(ro) |
A nagyobb biztons�g �rdek�ben az egyes kliensek hozz�f�r�s�t k�l�n-k�l�n is megadhatjuk. Ehhez egyszer�en adjuk meg a k�vetkez�ket:
/home/ncbridge client1.yourdomain.com (ro) /home/ncbridge client2.yourdomain.com (ro) /home/ncbridge client3.yourdomain.com (ro) |
Az /etc/exports �llom�ny tov�bbi lehet�s�geket is biztos�t, p�ld�ul a klienseket csoportba gy�jthetj�k, p�ld�ul a nev�k alapj�n. A hasonl� nev� klienseknek kiz�r�lag olvas�si jogot �gy biztos�thatunk:
/home/ncbridge client*.yourdomain.com (ro) |
Az X Display Manager egy olyan program, amely egy X szerver sz�m�ra munkafolyamatokat hiteles�t, enged�lyez �s kezel. Az X Konzorcium �ltal meghat�rozott szabv�nyos be�ll�t�sok megfelel�ek az X termin�lok haszn�lat�hoz. Ennek ellen�re ezt az �llom�nyt m�dos�tanunk kell, hogy ne a display :0-t haszn�ljuk alap�rtelmezett konzolk�nt, �s az XDM-et be kell �ll�tanunk, hogy figyelje az XDMCP k�r�seket.
Az /etc/X11/xdm/xdm-config �llom�nyban v�gezz�k el a k�vetkez� be�ll�t�si v�ltoztat�sokat: tegy�nk megjegyz�sjelet a display :0-�t konzolnak be�ll�t� sorok el�:
! A k�vetkez� h�rom bejegyz�s �ll�tja be konzolnak a display :0-t . !DisplayManager._0.setup: /etc/X11/xdm/Xsetup_0 !DisplayManager._0.startup: /etc/X11/xdm/GiveConsole !DisplayManager._0.reset: /etc/X11/xdm/TakeConsole |
Tegy�nk megjegyz�sjelet azon sorok el�, amelyek a display manager requestPort-ja sz�m�ra :0 �rt�ket adnak meg.
!DisplayManager.requestPort: 0 |
Az Xaccess egy olyan �llom�ny, melyet az XDM olvas be, hogy meg�llap�tsa, mely X termin�lok jelentkezhetnek be �s f�rhetnek hozz� a gazdag�pen fut� programokhoz. Az X termin�l egy k�r�st k�ld az XDM-nek, mely erre v�laszk�nt az Xsetup szkriptet futtatja, ami be�ll�tja a bejelentkez�si k�perny�t, �s megjelen�ti az xlogin eszk�zt. Ez kezeli a hiteles�t�st, �s jogos ig�ny eset�n munkafolyamatot �p�t ki a gazdag�pen fut� kliens alkalmaz�sok �s az X termin�l k�z�tt.
Ezen a ponton �ltal�ban sz�ks�gesek a k�vetkez� be�ll�t�si m�dos�t�sok: a hozz�f�r�si jogok be�ll�t�sa, az X szerverhez val� hozz�f�r�s megszor�t�sa �rdek�ben, �s saj�t hiteles�t�st haszn�l� gazdag�pek felv�tele IP c�m alapj�n. Ha t�bb kliens bejelentkez�s�t is enged�lyezz�k, a be�ll�t�soknak ilyenform�n kell kin�zni�k:
#* # B�rmely X szerver kaphat bejelentkez�si ablakot 158.100.5.121 # Csak bizonyos rendszerek jelentkezhetnek be 158.100.5.122 158.100.5.123 158.100.5.124 158.100.5.125 !* # A t�bbi rendszer nem haszn�lhatja az XDM-et |
Ha a termin�lokat nem DNS szerverrel futtatjuk �s/vagy az IP c�meket nem DHCP-vel osztjuk ki, minden X termin�l eset�n hozz� kell adnunk egy bejegyz�st az /etc/hosts �llom�nyhoz a linuxos gazdag�pen.
158.100.5.121 # Egy rendszert adunk meg soronk�nt 158.100.5.122 # az lprhost-nak �s az loghost-nak sz�l� opcion�lis param�terekkel 158.100.5.123 158.100.5.124 158.100.5.125 |
Az X Font Server (xfs) rendszer-karakterk�szletet biztos�t X megjelen�t� szerverek sz�m�ra. A legt�bb X termin�l eset�n ez az egyetlen m�dja, hogy olyan �lsim�tott (anti-aliased) karakterk�szletet biztos�tsunk sz�m�ra, mint a freetype.
A legt�bb Linux rendszer eset�n az xfs-t egy /etc/init.d k�nyvt�rbeli szkript ind�tja, �s/vagy rendszerind�t�skor egy /etc/rc.d/init.d vagy valamelyik /etc/rc[0-6].d k�nyvt�rbeli fut�si szintet inicializ�l� szkript. A legfontosabb dolog amit ellen�rizn�nk kell, hogy az X termin�l �s az X gazdag�p (host) ugyanazon a porton k�ldi �s veszi az �zeneteket. N�h�ny X termin�l az alap�rtelmezett xfs portot (7100) m�s szolg�ltat�sokhoz haszn�lja, ez�rt az xfs-t egy m�sik, szabad porthoz kell hozz�rendelni (p�ld�ul a 7102-es porthoz), a konfliktusok elker�l�s�hez.
A legt�bb rendszeren az XFS be�ll�t�sai az /etc/X11/fs/config �llom�nyban vannak. Az XFS t�voli hozz�f�r�s�nek enged�lyez�s�hez tegy�nk megjegyz�sjelet a no-listen = tcp direkt�va el� a konfigur�ci�s �llom�nyban. Gy�z�dj�nk meg arr�l, hogy a kliensek maxim�lis sz�m�t pontosan annyira, vagy nagyobbra �ll�tottuk, mint ah�ny klienst kis szeretn�nk szolg�lni.
Az Xsession �llom�ny kezeli az egyes gazdag�pek X k�rnyezet�re vonatkoz� inform�ci�k z�m�t. Ebben az �llom�nyban be�ll�that� t�bbek k�z�tt a napl�z�s, az hogy melyik desktop manager-t futtassuk, �s hogy milyen billenty�zetkioszt�st haszn�lunk. Ezek a be�ll�t�sok er�sen f�ggnek a haszn�lt k�rnyezett�l, �s ez�rt ebben a dokumentumban nem szerepelnek. Elegend� annyit elmondani, hogy el kell d�nten�nk, felhaszn�l� szint� vagy glob�lis be�ll�t�sokat haszn�lunk a desktop k�rnyezet�nkh�z, �s hogy ezeket a be�ll�t�si m�dos�t�sokat ebben az �llom�nyban, vagy a felhaszn�l� saj�t k�nyvt�r�nak .session �llom�nyban kell-e megtenni.
Ez a r�sz n�h�ny olyan opcion�lis be�ll�t�si lehet�s�g le�r�s�t c�lozza meg, melyekkel jav�thatjuk egy linuxos gazdag�p teljes�tm�ny�t.
A kis teljes�tm�ny� klienseken alapul� modell egyik vesz�lye, hogy egy elszabadul� folyamat felem�sztheti a gazdag�p �sszes rendszermem�ri�j�t �s/vagy processzoridej�t. Ha ez bek�vetkezik, a rendszer teljes�tm�nye olyannyira lecs�kkenhet, hogy ebb�l fakad�an a rendszer v�laszidej�nek drasztikus n�veked�s�t, fagy�st �s egy�b nem k�v�nt k�vetkezm�nyeket tapasztalhatunk..
Szerencs�re a Linux t�bb eszk�zzel is rendelkezik az ilyen t�pus� probl�m�k kezel�s�re. Az els� ezek k�z�l amit megn�z�nk, a limits.conf �llom�ny az /etc/security k�nyvt�rban. A limits.conf �llom�ny seg�ts�g�vel felhaszn�l� �s csoport szint� korl�toz�sokat adhatunk meg bizonyos t�pus� rendszer er�forr�sokra, mint amilyen a mem�ria. Ebben az �llom�nyban a korl�toz�sok be�ll�t�sa t�rt�nhet adott felhaszn�l�ra vagy csoportra. B�r ebben az �llom�nyban sokf�le korl�toz�st be lehet �ll�tani, itt csak n�h�nyat n�z�nk meg.
A limits.conf �llom�ny form�j�t tekintve k�l�n�ll� sorokb�l �ll, a sorok pedig a k�vetkez� t�pus� �rt�keket tartalmazz�k: (tartom�ny) (t�pus) (egys�g) (�rt�k), ahol a tartom�ny lehet felhaszn�l� vagy csoport, a t�pus hard (er�s) vagy soft (gyenge) megszor�t�sra, az egys�g a korl�tozni k�v�nt er�forr�sra utal, az �rt�k pedig a be�ll�tand� megszor�t�shoz tartoz� �rt�kre. P�ld�ul be�ll�tva a k�vetkez� �rt�ket:
guest hard priority 19 |
egy er�s (hard) megszor�t�st helyez�nk el az �temez�si sorrendis�gen (priority), mely seg�ts�g�vel a guest nev� felhaszn�l� feladatait �temezi a rendszer. Ebben az esetben a guest felhaszn�l� feladatai a legkisebb priorit�ssal rendelkeznek.
M�sik p�ldak�nt a guest nev� felhaszn�l� maxim�lis processzor id� felhaszn�l�s�t 10 perc id�tartamra korl�tozhatjuk a k�vetkez� �rt�k be�ll�t�s�val:
guest hard cpu 10 |
Utols� p�ldak�nt a guest nev� csoport sikertelen bejelentkez�si k�s�rleteinek sz�m�t h�romra cs�kkentj�k, ha be�ll�tjuk a k�vetkez� �rt�ket:
@guest hard maxlogins 3 |
Az elszabadul� folyamatok esetleges hat�sainak cs�kkent�s�nek m�ik m�dja, ha folyamatokra vonatkoz� korl�toz�sokat �ll�tunk be. Ezt el�rhetj�k, ha be�rjuk az ulimit parancsot az /etc/profile �llom�nyba.
Ha egy adott folyamat sz�m�ra el�rhet� maxim�lis mem�ria mennyis�g�t soft (gyenge) megszor�t�ssal akarjuk korl�tozni, hogy a folyamat ne ig�nyelhessen t�bb mem�ri�t mint amennyi a rendszer �sszes mem�ria kapacit�sa, akkor egy 1 GB fizikai �s 500 MB virtu�lis mem�ri�val rendelkez� rendszer eset�n a k�vetkez� �rt�keknek az /etc/profile �llom�nyban t�rt�n� be�ll�t�sa megfelel� lehet:
ulimit -S -m 1000000 ulimit -S -v 500000 |
Ezen be�ll�t�s mellett a rendszer kil� minden olyan folyamatot, amely a megadott korl�tn�l t�bb er�forr�st pr�b�l meg lefoglalni.
Ez a r�sz az �ltal�noss�g szintj�n foglalkozik azzal, hogy milyen be�ll�t�sok sz�ks�gesek egy �tlagos X termin�l, �s egy gazdag�p �sszekapcsol�s�hoz.
Ha az X termin�l egy h�l�zati gazdag�pr�l v�gzi a rendszerbet�lt�st, a saj�t IP- valamint a gazdag�p c�m�nek meghat�roz�s�hoz a bootp vagy a rarp protokollt haszn�lhatja, esetleg t�rolhatja is ezeket az �rt�keket saj�t NVRAM mem�ri�j�ban. A bootp protokoll haszn�lat�nak el�nye, hogy a gazdag�p adatait �s az IP-c�meket k�zpontos�tva, egy helyen t�rolhatjuk. Az �rt�kek kliensen t�rt�n�, helyi t�rol�s�nak el�nye, hogy kifinomultabb TCP/IP �s gazdag�p-adat kezel�st tesz lehet�v�.
Ha az X termin�l gazdag�p �s IP-c�m inform�ci�it megfelel�en be�ll�tottuk, az X termin�l rendszerbet�lt�si folyamat�nak m�sodik l�p�se, az oper�ci�s rendszer �s alap�rtelmezett karakterk�szlet bet�lt�se. Ehhez a kliensnek tudnia kell a rendszerlenyomat, a rendszerbe�ll�t�sok �s a karakterk�szlet teljes �tvonalnev�t. Ezen f�jlok let�lt�s�hez sz�ks�ges m�g a rendszerbet�lt�si elj�r�s megad�sa. A legt�bb rendszer eset�n ez a tftp vagy az nfs. V�g�l az X termin�lnak tudnia kell, hogy melyik g�p felel�s az XDMCP kommunik�ci��rt (azaz melyik g�p szolg�ltatja a kliens alkalmaz�sokat). Az �sszes ilyen inform�ci�t az X termin�l NVRAM mem�ri�j�ban t�roljuk.
A rendszerbet�lt�s folyamat�nak harmadik l�p�s�re akkor ker�l sor, amikor az X termin�l kapcsol�dik a kliens g�phez. A legt�bb X termin�l k�pes arra, hogy direkt vagy indirekt k�r�ssel megsz�l�tsa a h�l�zat egyik xdmcp munkafolyamat-kezel�j�t. Indirekt k�r�s eset�n minden el�rhet� xdmcp munkafolyamat-kezel� v�laszol, �s megjelen�ti a v�laszthat� gazdag�pek list�j�t. Direkt k�r�s eset�n a gazdag�p xdm programja elind�tja az Xsetup szkriptet, amely be�ll�tja a megjelen�t� eszk�zt a bejelentkez� k�perny�h�z, �s elind�tja az xlogin eszk�zt, amely csak �rv�nyes felhaszn�l�i azonos�t� �s jelsz� megad�s ut�n enged�lyezi a bel�p�st, valamint az xdcmp munkafolyamat ind�t�s�t.
Ez a dokumentum a m�r nem karbantartott X termin�l HOGYANt hivatott kieg�sz�teni �s helyettes�teni. A k�vetkez� mini-HOGYANokat tal�lhatjuk meg a t�m�ban a Linux Dokument�ci�s Projekt www.tldp.org honlapj�n: XWindow-Overview-HOWTO, XWindow-User-HOWTO, XDM-Xterm mini-HOWTO, NCD X terminal mini-HOWTO.
A Linux Dokument�ci�s Projekt, az XFree86 projekt �s a GNU egy sor azonnal olvashat� (on-line) le�r�st tesz k�zz�, melyek le�rj�k az ezen mini-HOGYANban t�rgyalt szolg�ltat�sokat. Ezen dokumentumhoz kapcsol�d� k�zik�nyv oldalak: az xdm, az nfs, az exports, az X �s az ulimit k�zik�nyv oldalai.
A Linux Dokument�ci�s Projekt H�l�zati Adminisztr�torok K�zik�nyv�nek (Network Administrator's Guide,(NAG)) 14. fejezet�ben hasznos inform�ci�kat tal�lhatunk a linuxos NFS haszn�lat�r�l.
Aj�nljuk O'Reilly and Associates: "X Windows System Administrator's Guide" c�m� k�nyv�t.
A mini-HOGYANban �ttekintett m�dszerek felhaszn�lt�k Redhat 7.3, 7.1, 6.3 �s 6.1-es verzi�it, valamint az XFree86 3.2 �s 4.2 k�z�tti v�ltozatait. A haszn�lt X termin�lok a Network Computing Devices (NCD) Network Computer termin�ljainak nc900, nc500 �s nc350-es v�ltozatai.
Ez a dokumentum �gy haszn�lhat� "ahogy van". Sem a szerz�, sem a terjeszt�k nem v�llalnak semmilyen felel�ss�get fizikai, p�nz�gyi vagy b�rmely m�s t�pus� k�r�rt, amit a sz�vegben aj�nlott dolgok k�vet�se okozott.
Ha a dokumentummal kapcsolatban javaslataid vannak, vagy b�rmely r�sz�t hasznosnak tal�ltad, k�ldj e-mailt a dokumentum karbantart�j�nak: speralta [at] willamette [dot] edu.
K�sz�netet szeretn�k mondani a Willamette Egyetemnek, hogy ott dolgozva lehet�s�gem volt a dokumentumban szerepl� Linux-alap� rendszerek �ssze�ll�t�s�ra �s karbantart�s�ra, �s Michael Spalti-nak, aki seg�tett nekem a technol�gia megismer�s�ben, �s az eml�tett rendszerek fejleszt�s�ben.
A magyar ford�t�st M�cza Zsolt k�sz�tette (2004.01.20). A lektor�l�st Daczi L�szl� v�gezte el (2004.01.27). Eme dokumentum legfrissebb v�ltozata megtal�lhat� a Magyar Linux Dokument�ci�s Projekt honlapj�n.