1.1. Magyar ford�t�s

A magyar ford�t�st V�lgyi P�ter k�sz�tette (2004.02.29). A lektor�l�st Daczi L�szl� v�gezte el (2004.03.11). A dokumentum legfrissebb v�ltozata megtal�lhat� a Magyar Linux Dokument�ci�s Projekt honlapj�n.

2.1. A forgalomir�ny�t�s fogalma �s m�k�d�se

A forgalomir�ny�t�s egy h�l�zaton, vagy h�l�zati eszk�z�n t�rt�n� teljes csomag-v�rakoz�sor (packet queuing) alrendszer �sszefoglal� neve. A forgalomir�ny�t�s t�bb m�veletb�l tev�dik �ssze. Az oszt�lyoz�s (classifying) sor�n t�rt�nik a csomagok azonos�t�sa, majd egyedi v�rakoz�sorokba, oszt�lyokba rendez�se. Az enged�lyez�s (policing) az oszt�lyoz�snak megfelel� adatfolyamban a csomagok vagy b�jtok sz�m�nak szab�lyoz�s�t jelenti. A besorol�s (scheduling) a d�nt�shozatali elem, ahol is a csomagokat az adattov�bb�t�shoz sorrendbe, majd �jra sorrendbe rakjuk. Az alak�t�s (shaping) az a folyamat, amikor a csomagokat k�sleltetj�k majd tov�bbk�ldj�k, ez�ltal az �tviteli sebess�g nagyj�b�l egyenl� �tem�, �s el�re kisz�m�that� lesz.

A forgalomir�ny�t�s sokoldal�s�g�t kihaszn�lva komplex rendszereket lehet kialak�tani, annak �rdek�ben, hogy egy bizonyos folyamat (vagy alkalmaz�s) r�sz�re s�vsz�less�get biztos�tsunk, vagy a rendelkez�sre �ll� s�vsz�less�get korl�tozzuk bizonyos folyamatok, vagy alkalmaz�s el�tt.

A forgalomir�ny�t�s egyik kulcs-koncepci�ja a tokenek (jelek) fogalma. Az enged�lyez�s vagy alak�t�s folyamata sor�n ki kell sz�m�tani az elk�ld�tt b�jtok vagy csomagok sz�m�t, vagyis melyik, milyen sebess�ggel ker�l majd tov�bb�t�sra. Minden csomag vagy b�jt (az alkalmaz�st�l f�gg, hogy melyik) egy jelnek felel meg, �s az enged�lyez�- vagy alak�t�-alkalmaz�s csak akkor tov�bb�tja a csomagot vagy b�jtot, ha az rendelkezik a megfelel� jellel. Egy alkalmaz�s metaforikus jelt�rol�ja a t�rol� (bucket). R�viden a t�rol� jelzi, mind az egyszerre haszn�lhat� jelek sz�m�t (ez a t�rol� m�rete), mind pedig a jelek �jrat�lt�d�s�nek �tem�t (milyen gyorsan t�lt�dik �jra a t�rol�).

B�vebbet a 2.2 p�ld�ban tal�lsz a t�rol� haszn�lat�ra a Linux forgalomir�ny�t�si rendszerben.

Linux rendszereken a forgalomir�ny�t�s mindig is komoly kih�v�st jelentett. A tc parancssori eszk�z kapcsolatot jelent a rendszermag azon r�szeivel, amelyek az alak�t�s, besorol�s, enged�lyez�s, �s oszt�lyoz�s folyamatait v�gzik. A parancs szintaxisa viszont rendk�v�l bonyolult. A tcng projekt azzal, hogy a tc parancssori eszk�z f�l� nyelvi r�teget fektet, sokkal bar�ts�gosabb k�rnyezetet biztos�t a felhaszn�l�nak. A tcng-ben �rt forgalomir�ny�t�si be�ll�t�sok ez�ltal k�nnyebben kezelhet�, kev�sb� bonyolult, �s - ami tal�n a legfontosabb - hordozhat�bb lesz.

2.2. Mi az a HTB?

A Hierarchichal Token Bucket a CBQ-n�l egyszer�bb konfigur�ci�s param�terekkel rendelkez� csoportnyi qdisc, melyet Martin Devera alkotott meg. A HTB-r�l �s haszn�lat�r�l el�g sok dokumentum tal�lhat� a szerz� honlapj�n, valamint Stef Coene weboldal�n is. K�vetkezzen egy r�vid kis ismertet� a HTB rendszerr�l.

Alapvet�en a HTB egy tetsz�leges sz�m�, hierarchikusan fel�p�tett jelt�rol� (token bucket) (...igen, erre k�nnyen r�j�hett�l magadt�l is). T�telezz�k fel a legegyszer�bb esetet: B�rmilyen eszk�z�n az els�dleges kil�p�si sor a root qdisc.

A root qdisc egyetlen oszt�lyt fog tartalmazni (komplex esetekben t�bb oszt�ly is csatol�dik a root qdisc-hez). Az egyszer� HTB oszt�lyt k�t param�ter jellemzi: a rate (m�rt�k) �s a ceil (plafon). A top-level (legfels�bb szint�) oszt�lyn�l ezek az �rt�kek meg kell, hogy egyezzenek �s a kapcsolat teljes s�vsz�less�g�t mutatj�k.

A HTB-n�l, a rate jelenti egy oszt�ly sz�m�ra a garant�lt s�vsz�less�get, a ceil pedig a maxim�lis s�vsz�less�get. A rate �s a ceil k�z�tti s�vsz�less�get mindig a sz�l� oszt�lyt�l veszi az alkalmaz�s, vagyis a legfels� szinten l�v� oszt�lyn�l a rate �s a ceil ugyanannyi lesz.

Sz�mos gyerek-oszt�ly l�tes�thet� ez alatt az oszt�ly alatt, kezdetben mindegyikhez n�mi s�vsz�less�get rendelve a sz�l�-oszt�ly megl�v� k�szlet�b�l. Ezekben a gyerek-oszt�lyokban m�r nem kell a rate �s a ceil param�tereknek megegyezni�k, mint a sz�l� oszt�lyn�l. Ez lehet�v� teszi, el�re meghat�rozott s�vsz�less�g tartal�kol�s�t bizonyos oszt�lyoknak. Lehet�v� v�lik tov�bb� a HTB sz�m�ra, hogy �sszehasonl�tsa a megl�v� s�vsz�less�g eloszl�s�t az oszt�lyok s�vsz�less�geivel. A k�vetkez� p�lda tal�n r�vil�g�t a l�nyegre:

A Hierarchical Token Bucket mag�ban foglal egy oszt�lynyi besorol� mechanizmust a Linuxon val� forgalomir�ny�t�shoz, �s ott van m�g a felhaszn�l�nak a rate �s a ceil param�ter az egyes oszt�lyok abszol�t s�vsz�less�g�nek szab�lyoz�s�hoz, valamint, hogy jelezze a s�vsz�less�g eloszl�s�t, amikor extra s�vsz�less�g ad�dik (eg�szen a ceil-ig).

Jegyezz�k meg, hogy a top-level oszt�ly s�vsz�less�g�nek a be�ll�t�sakor a forgalom alak�t�snak (shaping) csak akkor lesz �rtelme, ha a sz�k keresztmetszet a h�l�zat �s az Internet k�z�tt az a g�p, amin dolgozunk. Tipikusan ilyen eset az otthoni vagy irodai h�l�zati k�rnyezet, ahol az eg�sz helyi h�l�zatot DSL vagy T1 kapcsolatok k�tik �ssze.

Gyakorlatilag ez annyit jelent, hogy a top-level oszt�ly s�vsz�less�g�t �gy kell be�ll�tani, hogy vessz�k az eg�sz, rendelkez�sre �ll� s�vsz�less�get �s kivonunk bel�le egy keveset.

2.3. Mi is az a tcng?

A tcng (Traffic Control - Next Generation, k�vetkez� gener�ci�s forgalomir�ny�t�s) Werner Almesberger projektje, er�teljes, egys�ges �s egy�rtelm� nyelvezet megteremt�s�re, amellyel a forgalomir�ny�t�si szerkezetek pontosan megfogalmazhat�k. A tcng csomagban tal�lhat� tcc ford�t� alak�tja �t a tcng nyelvet t�bbf�le kimeneti form�ra. Alapesetben a tcc beolvas egy f�jlt (amely argumentumk�nt, vagy STDIN-k�nt adhat� meg) �s a STDOUT kimenetre k�ld egy sorozat tc parancsot, amelyek az elk�pzelt forgalomir�ny�t�si szerkezetet a rendszermagban l�trehozz�k. (l�sd az iproute2 fejezetet lentebb)

A t�mogatott rendez�si elveket megtal�lod a tcng Queuing discipline parameters(�tmutat� a tcng param�tereihez) dokumentumban. A tcng projekthez a HTB t�mogat�st Jacob Teplitsky �rta, aki akt�v tag a LARTC levelez�si list�n.

A tcc eszk�z sokf�le kimenetet tud produk�lni, ez a dokumentum azonban csak a leg�ltal�nosabb �s alap�rtelmezett kimeneti eredm�nnyel foglalkozik. A TCNG k�pzik�nyv foglalkozik b�vebben a tcng parancs haszn�lat�val.

A tcsim eszk�z k�pes szimul�lni az adott forgalomir�ny�t�si szab�lyokkal be�ll�tott rendszermag viselked�s�t, m�gpedig �gy, hogy tcng be�ll�t�f�jlokat olvas �s �rtelmez. Hab�r a tcsim el�g jelent�s r�sz�t k�pezi a tcng projectnek, itt t�bbet nem foglalkozunk vele.

3.1. Rendszermag k�vetelm�nyek

A rendszermag k�vetelm�nyeknek egyszer� megfelelni. A 2.4.20 �s �jabb rendszermagok be�p�tett HTB �s DSMARK t�mogat�st tartalmaznak. Sz�val egyszer�en csak be kell kapcsolni ezeket az opci�kat (QoS/FAIR Queing szekci�). A rendszermag be�ll�t�s�r�l b�vebben olvashatsz a DiffServ project honlapj�n.

2.4.20-n�l r�gebbi rendszermagok eset�ben ez a link egy folt (patch) a 2.4.17 vagy �jabb kernelekhez.

3.2. tc k�vetelm�nyek

A tc parancs az iproute2 eszk�zcsomag r�sze. Az iproute2 �ltal�nos le�r�sa a iproute2 k�zik�nyv oldalakon tal�lhat�. A csomagot k�zvetlen�l az Alexey Kuznyecov FTP arch�vuma webhelyr�l lehet let�lteni, de a legt�bb disztrib�ci�ban megtal�lhat� csomagk�nt is. Ha RPM csomagkezel�t haszn�lsz, err�l a SRPM webhelyr�l let�ltheted a forr�st, majd leford�thatod a rendszernek megfelel�en.

Ha az iproute2 programot forr�sb�l telep�ted, haszn�lhat� Martin Devera HTB webhelyen tal�lhat� tc programhoz sz�ks�ges folt. Erre az�rt van sz�ks�g, hogy a tc programban legyen HTB t�mogat�s.

A tc-nek t�mogatnia kell tov�bb� a dsmark-ot, a diffserv jel�l� mechanizmust. Szerencs�re ez egyszer�en megoldhat�, az iproute2 forr�s�ban tal�lhat� Config f�jlban az al�bbiakat kell megv�ltoztatni: a TC_CONFIG_DIFFSERV=n sort TC_CONFIG_DIFFSERV=y -ra kell cser�lni, majd a csomagot �jra kell ford�tani.

Az SRPM dsmark �s HTB t�mogat� tc bin�rist k�sz�t, �gy az al�bbi p�ld�kn�l m�r nem lesz gond.

3.3. tcng k�vetelm�nyek

Tal�n a telep�t�s legk�nnyebb r�sze a tcng t�mogat�s megold�sa. Csak ki kell csomagolni a forr�st, �s futtatni kell a ./configure --no-tcsim parancsot ford�t�s el�tt.

Ha RPM-alap� Linux fut a g�pen, haszn�lhatod a SPEC f�jlt tcng/build/tcng.spec a ford�t�shoz, vagy let�ltheted �s ford�thatod ezt az SRPM-t. Az SRPM k�t csomagot k�sz�t: tcc �s tcc-devel. Csak a tcc-re lesz sz�ks�g a be�ll�t�sokhoz.

A tcc ford�t� haszn�lat�hoz sz�ks�g van m�g a cpp csomagra is. Ezt a tcc haszn�lja.

4.1. tcng haszn�lata csak a let�lt�sek alak�t�s�hoz

Ezzel a p�ld�val sok �ltal�nos koncepci�t pr�b�lok meg bemutatni. A p�ld�t a tc kimenetre a tcc class-selection-path.tcc parancs haszn�lat�val lehet ford�tani.

/*
 * Egyszer�, magyar�zattal ell�tott tcng forgalomir�ny�t�si be�ll�t�f�jl.
 *
 *   Martin A. Brown <[email protected]>
 *
 * P�lda:  A class selection path haszn�lata.
 *
 * (Amennyiben HTML form�ban olvasod a szerkesztett kimenetet, a h�v�sok
 * linkk�nt jelennek meg a sz�vegben.)
 *
 */

#include "fields.tc"     
#include "ports.tc"

#define INTERFACE  eth0  

dev INTERFACE {
    egress { 

        /* A class selection path-ban a sz�r�k j�nnek el�sz�r! Dsmark */ 

        class ( <$ssh> )    if tcp_sport ==  22 && ip_tos_delay == 1 ;
        class ( <$audio> )  if tcp_sport == 554 || tcp_dport == 7070 ;
        class ( <$bulk> ) \
            if tcp_sport == PORT_SSH || tcp_dport == PORT_HTTP ; 
        class ( <$other> )  if 1 ; 

        /* Ebben a r�szben �ll�tjuk be a qdiskeket �s az oszt�lyokat */ 

        htb () { 
            class ( rate 600kbps, ceil 600kbps ) { 
                $ssh   = class ( rate  64kbps, ceil 128kbps ) { sfq; } ; 
               $audio = class ( rate 128kbps, ceil 128kbps ) { sfq; } ;
                $bulk  = class ( rate 256kbps, ceil 512kbps ) { sfq; } ;
                $other = class ( rate 128kbps, ceil 384kbps ) { sfq; } ; 
            }
        }
    }
}
      

4.2. A k�tsebess�g� h�romsz�n� m�r��ra haszn�lata

/*
 * Egyszer�, magyar�zattal ell�tott tcng forgalomir�ny�t�si be�ll�t�f�jl.
 *
 *   Martin A. Brown <[email protected]>
 *
 * P�lda: M�r��ra haszn�lata
 *
 * (Amennyiben HTML form�ban olvasod a szerkesztett kimenetet, a h�v�sok
 * hivatkoz�sk�nt jelennek meg a sz�vegben.)
 *
 */

#define   EXCEPTION      192.168.137.50
#define   INTERFACE      eth0

$meter = trTCM( cir 128kbps, cbs 10kB, pir 256kbps, pbs 10kB );  

dev eth0 {
    egress {
        class ( <$full> )     if ip_src == EXCEPTION      ; 
        class ( <$fast> )     if trTCM_green( $meter )    ; 
        class ( <$slow> )     if trTCM_yellow( $meter )   ; 
        drop                  if trTCM_red( $meter )      ; 
        htb {
            class ( rate 600kbps, ceil 600kbps ) {
                $fast = class ( rate 256kbps, ceil 256kbps ) { sfq; } ;
                $slow = class ( rate 128kbps, ceil 128kbps ) { sfq; } ;
                $full = class ( rate 600kbps, ceil 600kbps ) { sfq; } ;
            }
        }
    }
}