Kaptam egy notebookot el�telep�tett Windows 95 oper�ci�s rendszerrel, �s felraktam r� egy Linuxot is. �sszenyomtam a Windows part�ci�j�t 500 MB-ra, 240 MB maradt a Linux part�ci� sz�m�ra. Ez el�g kev�snek t�nik, de m�gis siker�lt egy el�gg� teljes Red Hat 4.1 alap� Linux rendszert r�tennem, n�mi tr�kk�z�s �r�n, amivel sok helyet sp�roltam meg.
Ha helyre van sz�ks�g�nk, a k�vetkez� fejezetekben le�rt tan�csok megfogad�s�val el�g sok lemezhelyet szabad�thatunk fel. Felh�vom a figyelmet, hogy senki ne engem okoljon, ha valami t�nkremegy. J�p�r olyan programot kell majd haszn�lni, amelyek n�lam klasszul m�k�dtek, de term�szet�kn�l fogva vesz�lyesek. �n megmondtam...
Sz�ks�g lesz:
gzip t�m�r�t�programra, vagy a bzip2-re, ami let�lthet� a
ftp://sunsite.unc.edu/pub/Linux/utils/compress webhelyr�l, �s jobban t�m�r�t, mint a gzip, de lassabb �s rengeteg mem�ri�t haszn�l;
upx v�grehajthat� �llom�nyokat t�m�r�t� programra, amelynek a honlapja a
http://www.nexus.hu/upx/ �s a
http://wildsau.idv.uni-linz.ac.at/mfx/upx.html webhelyeken tal�lhat�;
zlibc csomagra, amelyet zlibc-X.X.tar.gz-nek h�vnak, ahol X.X a leg�jabb verzi� .
Vannak m�s v�grehajthat� �llom�nyokat t�m�r�t� programok is. Az egyik a gzexe (felejts�k el), egy m�sik a tcx, ami tal�n a legjobb volt, miel�tt az upx megjelent, egy harmadik a tzx, ami elvileg jobb, mint a tcx. A helyzet az, hogy mindent t�nkretett, amikor kipr�b�ltam egy tartal�k sz�m�t�g�pen, b�r nem vagyok biztos benne, hogy mindent j�l csin�ltam. A legjobb, ha az upx-et haszn�ljuk, mert megb�zhat�, hat�kony �s k�nyelmes.
L�teznek olyan kernel foltok, amelyek Stacker-szer� r�pt�m�r�tett f�jlrendszert hoznak l�tre, de jelen pillanatban egyik sem a stabilit�s�r�l �s a megb�zhat�s�g�r�l h�res. Biztos, ami biztos, tart�zkodjunk ezek haszn�lat�t�l.
A kernel forr�sa t�bb mit 20 MB helyet foglal, megfontolhatjuk a let�rl�s�t. Ha �gy d�nten�nk, ford�tsunk egy kernelt egyszer �s mindenkorra, ami a g�p�nkre kell, �s szabaduljunk meg a forr�sk�dt�l. Az�rt legy�nk �vatosak.
A kernelforr�s elt�vol�t�sa nem aj�nlatos, ha nem vagyunk biztosak benne, hogy a g�p�nk megfelel�en be van konfigur�lva. Emellett a kernel # fejl�cf�jljai sz�ks�gesek a C programok ford�t�s�hoz. Gondoljuk meg k�tszer!
Ha a t�rl�s mellett d�nt�nk, akkor se t�r�lj�k le az include/linux k�nyvt�rstrukt�r�t, hacsak nem vagyunk biztosak benne, hogy soha nem fogunk alkalmaz�sokat ford�tani a g�pen.
D�nts�k el, hogy melyik programra van igaz�n sz�ks�g�nk. N�h�ny alkalmaz�s felesleges lehet. P�ld�ul: biztos, hogy kell az emacs? Haszn�lhatjuk helyette a jed sz�vegszerkeszt�t.
Rajtunk m�lik, hogy mit tartunk meg. N�h�ny �ltal�nos �tlet:
gcc el�g nagy csomag. Ez sz�ks�ges a kernel �jraford�t�s�hoz, �s minden olyan alkalmaz�s leford�t�s�hoz, amelynek nincs el�re leford�tott Linux bin�ris v�ltozata. Term�szetesen akkor is sz�ks�g�nk lesz r�, ha a saj�t C vagy Fortran (f2c-vel vagy g77-tel) programjainkat akarjuk leford�tani, t�rl�s el�tt gondoljuk �t, hogy fogunk-e valaha programokat fejleszteni..
M�s ford�t�programok, pl. az lcc el�g j�k, de nem �rik el a gcc szintj�t. Azt javaslom, tartsuk meg!
xterm, ne telep�ts�k a 100 dpi-s bet�k�szleteket, stb.
xdvi �s ghostview), mert haszn�lhatjuk a dvitty, a dvivga �s a hasonl� programokat. Ha nincs sz�ks�g�nk az X11 alatti n�zeget�kre, ak�r maga az X11 is feleslegess� v�lhat.
Kezdj�k el cs�kkenteni a bin�ris f�jlok m�ret�t! L�pj�nk be az /usr/bin k�nyvt�rba, �s adjuk a k�vetkez� parancsot:
machine:/usr/bin# strip *
Ez elt�vol�tja a bin�ris f�jlokba be�gyazott szimb�lumokat. Ism�telj�k meg ezt a l�p�st az /usr/X11R6/bin/ k�nyvt�rban is, �s az �sszes olyan k�nyvt�rban, ahol v�grehajthat� f�jlok lehetnek. Ne feledj�k megkeresni a TeX �s a gcc bin�risait. Ha nem akarjuk t�nkretenni a rendszer�nket, akkor ne futtassuk ezt a parancsot az /sbin, a /bin, vagy az /usr/sbin/ k�nyvt�rakban!
upx programmal
Telep�ts�k az upx programot, �s olvassuk el a dokument�ci�j�t. Ut�na l�pj�nk be az /usr/bin k�nyvt�rba �s adjuk ki az upx * parancsot. Ez minden v�grehajthat� f�jlt t�m�r�t, a suid-osakat is (a tcx ezt nem tenn�). Ism�telj�k meg ezt a l�p�st a t�bbi fent eml�tett k�nyvt�rra.
Ne feledj�k t�m�r�teni a v�grehajthat� f�jlokat, amikor �j csomagot telep�t�nk!
Van egy csom� f�jl, amit egyszer �s mindenkorra t�m�r�thet�nk. Kezdj�k az /usr/doc/ k�nyvt�rral! L�pj�nk bele �s adjuk ki a k�vetkez� parancsot:
machine:/usr/doc# find . -type f -exec gzip -9 {} \; 2> /dev/null
Ne feledj�k t�m�r�teni a dokument�ci�t, amikor �j csomagot telep�t�nk!
Ism�telj�k meg ezt a l�p�st a TeX dokument�ci�j�t tartalmaz� k�nyvt�rra (az �n rendszeremen ez az /usr/lib/texmf/texmf/doc/). Ha teljesen biztosak vagyunk benne, ak�r le is t�r�lhetj�k ezeket a k�nyvt�rakat.
Telep�ts�k a zlibc csomagot �s ford�tsuk le. Az olyan rendszereken, mint az eny�m, a ford�t�s megszakad, mert a ford�t� nem tal�lja a (statikus) libc k�nyvt�rat.
Semmi gond, fogunk tal�lni egy uncompress.o nev� f�jlt, �s ez az, amire sz�ks�g�nk van. M�soljuk ezt a f�jlt az /usr/local/lib/ k�nyvt�rba, �s adjuk hozz� a k�vetkez� sort az /etc/profile f�jlhoz:
export LD_ELF_PRELOAD=/usr/local/lib/uncompress.o
Ezek ut�n nemcsak a dokument�ci�t t�m�r�thetj�k a gzip programmal, hanem az adatf�jlokat is, az �ket haszn�l� alkalmaz�sok m�gis tudj�k majd haszn�lni �ket.
Elvileg ennek tr�kknek m�k�dni kellene a legt�bb alkalmaz�sra, de gyakorlatilag ez nem felt�tlen�l van �gy. �n nem �rtem el k�l�n�sebb sikert ezzel a tr�kkel.
Az al�bbiakban olvashat�, hogy hogyan alkalmaztam a fent eml�tett elj�r�sokat a saj�t g�pemre.
A kezel�s el�tt a df szerint 398.798 db. 1024 b�jt m�ret� blokkot haszn�ltam.
df szerint ekkor 244.668 blokk volt foglalt.
upx programot az /usr/bin, az /usr/X11R6/bin, az /usr/lib/texmf/bin/i586-linux �s az /usr/lib/gcc-lib/i386-linux/2.7.2.1 k�nyvt�rakban. 226.270 foglalt blokkra cs�kkent a felhaszn�lt ter�let.
�sszefoglalva, 398.798 blokkal kezdtem, �s 198.745 blokkal fejeztem be. Gondoljunk arra, hogy mennyi mindent t�rolhatunk azon a 200.000 megsp�rolt blokkon! M�g t�bb helyet felszabad�thattam volna, ha a bzip2 programot haszn�lom a gzip helyett.
�tlagos esetben, ha az elej�t�l fogva �vatosak vagyunk, �s csak a sz�ks�ges alkalmaz�sokat telep�tj�k, a v�grehajthat� �llom�nyok �s a dokument�ci� t�m�r�t�se kb. 20 MB helyet szabad�t fel. Egy notebook g�pen ez ``�letet menthet''.
A Linux HOGYAN dokumentumok szerz�i joga a megfelel� szerz�k�, hacsak m�sk�pp nem rendelkeznek. A Linux HOGYAN dokumentumokat szabad r�szben vagy eg�szben m�solni �s terjeszteni b�rmilyen fizikai vagy elektronikus adathordoz�n, de ezt a szerz�i jogokra vonatoz� megjegyz�st minden m�solathoz mell�kelni kell. Az �zleti c�l� terjeszt�s megengedett �s b�tor�tott, de a szerz� szeretne tudom�st szerezni minden ilyen terjeszt�sr�l.
Minden Linux HOGYANon alapul� ford�t�s, sz�rmaztatott m� vagy �sszefoglal� munka ezen szerz�i jogi k�telmek al� kell essen. Ez azt jelenti, hogy nem szabad olyan HOGYANon alapul� m�vet l�trehozni, amely tov�bbi megk�t�seket tartalmaz a terjeszt�sre. Bizonyos felt�telek eset�n ezek a szab�lyok figyelmen k�v�l hagyhat�ak, err�l a Linux HOGYAN koordit�tor ad felvil�gos�t�st a lent olvashat� c�men.
R�viden megfogalmazva, szeretn�nk, ha az inform�ci� elterjedne min�l t�bb csatorn�n, de szeretn�nk megtartani a HOGYAN dokumentumok szerz�i jog�t, �s szeretn�nk �rtes�lni b�rmilyen terjeszt�si tervr�l.
K�rd�sekkel a Linux HOGYAN koordin�tor�t, Tim Bynumot lehet megkeresni a [email protected] dr�tpostac�men.
A Helysp�rol�s mini-HOGYANt Guido Gonzato �rta ( [email protected]).
Erre a dokumentumra nem vonatkozik semmilyen garancia. Nagyon igyekeztem, hogy hib�tlan legyen, de mindenki csak a saj�t felel�ss�g�re haszn�lhatja az itt k�z�lt inform�ci�kat. Semmilyen esetben sem lehet engem felel�ss� tenni az itt le�rtak felhaszn�l�s�b�l ered� k�rok�rt.
A visszajelz�seket �r�mmel veszem. B�rmilyen k�rd�st, k�r�st, javaslatot sz�vesen meghallgatok.
�lvezz�k a Linuxot �s az �letet!
Guido =8-)
A magyar ford�t�st T�m�r Andr�s k�sz�tette. A lektor�l�st Daczi L�szl� v�gezte el (2002.11.11). B�rmilyen ford�t�ssal kapcsolatos �szrev�telt a [email protected] c�mre k�ldjetek. A dokumentum legfrissebb v�ltozata megtal�lhat� a Magyar Linux Dokument�ci�s Projekt honlapj�n.